Egy Jones minden esetre

Március 6-án a „Brucklyn Big Band” a „Best of Quincy Jones” című új programjának premierjére hívta meg a közönséget a Brucki Városi Színházba. Ezzel lenyűgöző módon tisztelegtek a múlt század egyik zenésze előtt, aki 28 Grammy-díjjal olyan világsztárok kísérője és ősatya volt, mint például Michael Jackson. – De ki gondol Frank Sinatrára vagy Michael Jacksonra, mint egy dzsessztrombitásra?

Ilyen volt Quincy Jones, aki zenészként Count Basie, Sarah Vaughan, Duke Ellington és Gene Krupa társaságában lépett fel, mielőtt egészsége cserbenhagyta, és utána producerként szerzett hírnevet.

Jones főleg Michael Jackson produceri munkájáról vált ismertté, akivel az 1970-es évek végén találkozott, és akinek néhány legsikeresebb albumát, nevezetesen az Off the Wall, a Thriller és a Bad című lemezeket is ő készítette.

Számomra a „Brucklyn Big Band” programja egy kicsit túl pop-orientált. Egy kicsit több dzsessz jobban tetszett volna. De ez a Quincy Jones előtti tisztelgés is bejött. Peter Windholz számomra meglepően nagyszerűen adta elő Michael Jackson „Billie Jean” című slágerét, és Susanne Hell is nagyon jól teljesített a „Thriller” alatt.

Frissítőek voltak a dalok hangszerelései, néha furcsa harsonákkal, meglepő trombita-betétekkel és figyelemre méltó szaxofon-szólókkal. Egy minőségi kritérium: a Jaro Gregorovich dobos körüli ritmus-szekció. A Peter Windholz vezette csapat a kombókon már önmagában is sokat ad! Imádom a big band hangzást. A „Brucklyn Big Band” elég közel áll az ideálhoz.

Helyszín és szolgáltatás

Mivel felesleges a brucki rendezvényhelyszínek katasztrófájáról írni (lásd korábbi kritikák), még egy szót a „Brucklyn Big Band” vezetőjéről, Christian Sutrichról: Bájjal és humorral fűszerezett moderációja egy további +-t ér ezen az estén.